Városi természeti területek létrehozása lenne a cél Szatmárnémetiben is

Az EKE szatmári szervezetének vezetője rámutatott, hogy a fokozódó urbanizáció, a klímaváltozás és a pandémia okozta bezártság következtében a városlakók egyre jobban igénylik a természetet a lakóhelyük közvetlen közelében. Nem csak Szatmárnémetiben, hanem igazából szerte a világon.

A lakosság igénye pedig nem csak a szépen karbantartott parkokra és zöld szigetekre mutat, hanem olyan természetes élőhelyeket látogatnának meg szívesen, ahol a "vad" természet nyomai is fellelhetőek: tavaszi madárdal, tücsökciripelés, az alkonyatban suhanó denevérek látványa, odvas fákból kimászó hőscincérek, stb. esetleg a vízcsobogás nyugtató hangja.

„Szeretnénk a városok területén, vagy környékén még megmaradt zöld területeket megőrizni, úgy, hogy az adott ökoszisztéma az összes jellemzőjével együtt fennmaradhasson, ugyanakkor hozzáférhetővé váljon a lakosság számára is. A márciusban indított projekt során azonosítjuk, felmérjük és feltérképezzük a város és környezete még természetes állapotban levő területeit és javaslatot teszünk a város vezetése felé e területek megőrzésére és hozzáférhetővé tételére a polgárok számára.” – magyarázta Márk-Nagy.



Elmondta, hogy a projekt alkalmával folytatott tevékenység által a bukaresti Văcărești Tájvédelmi Körzet mintáját szeretnék követni úgy, hogy mire a két éves pályázat lezárul feltérképezésre kerüljön a fővárosban további 5, míg 10 romániai nagyvárosban legalább 1-1 ilyen terület.

„A két éves projekt első évében zajlik majd az adatgyűjtés, illetve egy lobbitevékenység. Ugyanis néhány éve létrejött egy olyan törvénytervezet, amely jogi keretet biztosítana ilyen területek létrehozásához, viszont ezt szeretnénk, ha törvényesíteni is lehetne. Ezt követően a második évben, a begyűjtött adatok alapján összeáll a dokumentáció és megkezdődnek az egyeztetések az önkormányzatokkal, a lehetőségek számbavételéről.”

Kérdésünkre, hogy szatmári viszonylatban melyek lennének azok a területek, ahol ilyen övezeteket lehetne kialakítani, Márk-Nagy János elmondta, hogy első sorban a Szamos-part lenne a legkézenfekvőbb választás. „A folyó, mint egy zöld folyosó szeli át a várost és mindkét oldalról egyaránt megközelíthető. Élővilága nagyon gazdag, ezért érdemes lenne megőrizni ezt a lakosság számára. Tanösvényeket kellene létrehozni, kerékpárutakat és olyan helyeket, ahol az emberek nyugalomra, kikapcsolódásra lelnek. Sok kutatás bebizonyította már az évek során, hogy a természetben eltöltött idő jótékony hatással van az egészségre. Ugyanúgy a lelki bajokra, mint a szervi problémákra is. Egyszerűen igényli az ember szervezete. Ezek pedig különösen fontosak egy olyan városban, ahol kevés az ilyen.”  

„De ott van a Szatmárhoz tartozó Sárerdő, amely természetvédelmi szempontból is védett terület. Lehetne neki egy ilyen funkciót is adni. Ezek a városhoz közeli területek mindenütt a világon fontosak a lakosság kikapcsolódása szempontjából. Ugyanakkor ott van a Kossuth-kert is, amely egy kicsi, de roppant értékes zöld-övezet, amelyet nagyon sokan látogatnak. Ez is jól mutatja azt, hogy mekkora igény van az ilyen jellegű helyekre” – mutatott rá az EKE vezetője.